Rólam

Kovács Attila (1955.11.12.)

Szülővárosában, Pécsett végzett alap -,közép- és felsőfokú/tanári/ tanulmányait követően 1984-től mint külsős, majd 1987-től 2011-ig belsős munkatársként dolgozott a Magyar Rádióban, ahol először riporteri, majd 1989-től zenei szerkesztői tevékenységet is végzett. 1975-89 között kosárlabda edző (Czigler László és Füzy Ákos felfedezője); 1988/89-ben elvégezte a MUOSZ újságíró iskoláját.

Rádiós munkássága:

Az elmúlt 25 éven több mint 1000/ezer/ riportja, tudósítása és interjúja hangzott el a Magyar Rádió fővárosi adásaiban/Kossuth, Petőfi, Bartók/, melyek közül a „nevesíthetők” száma 300. 1987-ben (2002-ig egyedüliként a magyar médiában) interjút készített Phil Collinsszal, s bár a könnyű műfaj területén már külsősként is készített összeállításokat a Pécsi Stúdió számára, alapvető szakmai érdeklődése a komolyzene felé vitte, tucatnyi élő koncertet közvetített a Bartók Rádióban.

Nevesebb interjúi: Lamberto Gardellivel 1992-es pécsi 2. rekviem előadásán, ifjabb Bartók Bélával 1988-ban az Europa Cantaton /Egyedüliként a magyar sajtóban beszélt édesapja hamvainak hazahozataláról/. A Londonban élő Pauk György hegedű- és Frankl Péter zongoraművésszel; napjaink két legnagyobb hegedűs világsztárjával, Joshua Bellel és Maxim Vengerovval; Milán Turkovics világhírű fagottművésszel; Würtzler Aristid hárfaművésszel, a New York-i Hárfaegyüttes művészeti vezetőjével/halála előtti utolsó interjú/ és Sylvia Kowalczukkal az együttes tagjával; Sascho Gawrilow hegedűművésszel Ligeti György Hegedűversenyének pécsi világpremierje/!/ kapcsán; Zsigmondy Dénes világhírű hegedűművésszel /Bartók, Kodály és Weiner Leó emlékeiről/, Farkas Ferenccel; Szokolay Sándorral, Daróczi Bárdos Tamással; Petrovics Emillel pécsi kapcsolataikról; Rajter Lajos /1906-2000/ Szlovákiában élt világhírű magyar karmesterrel,valamint a pécsi bemutatókat tartó zeneszerzők közül: Balassa Sándorral, Lendvay Kamillóval, Dubrovay Lászlóval és másokkal.

A magyar szólisták közül: Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Perényi Miklós, Friedrich Ádám, Szokolay Balázs, Onczay Csaba, Jandó Jenő, Ligeti András, Kováts Kolos, Gregor József, Marton Éva valamint a pécsi zenei élet szinte valamennyi országosan és nemzetközileg ismert alakjával.

A Kossuth Rádió Névjegy című műsorában életportrét készített Várnagy Viktor néhai pécsi filharmóniai vezetővel, Ivasivka Mátyás, Tillai Aurél és Tóth Ferenc karnagyokkal, Marczis Demeter, Kuncz László és Bellai Eszter operaénekesekkel, Bertók László költővel.

Zenés összeállításban dolgozta fel Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Takács Jenő és Pécs kapcsolatát, de zenetörténeti rangú összeállításokat készített „Gondolatok a Feltámadásról és a Megváltásról” címmel, valamint a „20.század legszebb és legkatartikusabb sirató és gyászzenéiről”.

A Pécsi Rádió műsorai között Komolyzenei kaleidoszkóp és Lemezbörze című havonta jelentkező sorozatai mellett a világ rádiózásában is példa nélkül álló Pannon Koncert–Tükör című, 2003.szeptember 7-én indított és 2010-ig hetente jelentkező műsora a legjelentősebb, melyben a Pécsi Szimfonikusok és jogutódjuk a Pannon Filharmonikusok , a Filharmónia Dél-dunántúli Kht. és a pécsi Művészetek Háza hangversenyei mellett, az általa és elődje dr. Nádor Tamás által, a Pécsi Stúdió archívumában megőrzött komolyzenei hangversenyek legjobbjaiból készített válogatást.

Egyéb munkássága:

„Szállj gondolat!” címmel az első magyar operai énekkarról írott könyv szerzője /Alexandra Kiadó/, melyben a Pécsi Nemzeti Színház Énekkarának és a Pécsi Operakórusnak történetét archív CD-melléklettel ellátva írta meg, 2004-ben jelent meg a Pécsi Szimfonikus Zenekar 20 éves történetét feldolgozó könyve, a 2005 végén megjelent „Kortárs Művészet Pécs” című kiadványnak pedig ő írta komolyzenei fejezetét és szerkesztette zenei DVD-jét.

Legjelentősebb munkájaként 2011-ben jelent meg az Alexandra Kiadónál Ivasivka Mátyással közösen írott Pécsi Concerto című Pécs zenetörténetét világhírű külföldi,magyar, helyi zeneszerzőkkel való kapcsolattartáson keresztül bemutató könyve, mely a magyar zenetörténet-kutatáson belül egyedülálló munkának számít csaknem 800 oldalas terjedelme és 26 órányi zenés CD-melléklete révén, mint „zenés város-helytörténeti” mű.

1990 óta rendszeresen publikált a Dunántúli Naplóban, a Pécsi Hétben, a Pécsi Hírekben és a Pécsi Szemlében, alkalmanként más folyóiratokban is./pl. Echo/

Szerkesztője a Pécsi Szimfonikusok „Gyermán István” Alapítványi CD-jének, mely a Liszt-díjas pécsi hegedűművész legszebb felvételeiből válogat és az „50 éves a Filharmónia” című a pécsi zenei élet dokumentumait feldolgozó CD-nek.

            2011-től a Zsolnay Örökségkezelő „Eozin Magazinjának” munkatársaként mintegy félszáz zenekritikai és ismeretterjesztő írása jelent meg.

2013-tól a Csorba Győző Könyvtár munkatársaként a Zeneműtár Honlapjára készít cikkeket.

Elismerései:

2001-ben a Pécsi Szimfonikusok Amtman Prosper-díjával tüntették ki.

2004-ben a MR Rt nívódíjával ismerték el rádiós zenei szerkesztői munkásságát.

2006.június 1-én a sajtó munkatársai közül másodmagával megkapta a Bartók Béla Emlék-díjat.

Reklámok