Visszapillantó két hónap koncertjeiből, jubileumokkal és különlegességekkel: Szeptember

 

clip_image002

clip_image004

clip_image006

Az egészségi állapotom által lehetővé tett koncertek közül, az elmúlt bő két hónap gazdag terméséből elsőként, a PTE 650 éves jubileumi koncertjéről szólnék, melyre augusztus 31-én került sor a Pécsi Székesegyház előtti, úgynevezett Dóm téren, ahol Carl Orff (1895-1982) idén épp 80 éve bemutatott Carmina burana című oratóriumának a zeneszerző által 1955-ben készített kétzongorás változatát adták elő a pécsi egyetem művészeti karának jelenlegi és egykori hallgatói, illetve pécsi ütőhangszeres művészek, a Művészeti Kar Dékánjának, professzor Dr. Lakner Tamásnak vezényletével, egészen kiváló, nagy közönségsikert arató produkció keretében.

clip_image008

Mégis, az első, amit szóvá tennék, hogy vajon ez volt -e a legszerencsésebb választás, az 1367-ben Nagy Lajos király által alapított pécsi egyetem jubileumának megünneplésére? Véleményem szerint nem! Még akkor sem, amint ezt a piár igyekezett hangsúlyozni, a mű az egyetem korának idejéből való, 13-14. századi vagáns és diák költők verseiből álló gyűjtemény alapján íródott. Részletes indoklás helyett hadd említsem meg, hogy a 600 éves jubileum alkalmával, 1967-ben Antal György (1917-2007), az idén száz éve született, akkori főiskolai igazgató és Liszt-díjas karnagy-karmester egy Batók Cantata profanajából, Kodály Szimfóniájából és Budavári Te Deumából álló műsort állított össze és vezényelt el az akkori Pécsi Filharmonikus Zenekar és Liszt Ferenc Kórus élén, olyan kiváló szólistákkal, mint az akkor Pécsett tanító legkiválóbb 20. századi magyar lírai tenor, Réti József, a Ki mit tud?-győztes basszista, Supala Kolos, az akkor pécsi operatagozatnál éneklő, későbbi operaházi mezzoszoprán-sztár, Ercse Margit, illetve az akkor tanári és énekesi pályáját kezdő ifjú pécsi szopránénekesnő, Balatinecz Márta. Ugye micsoda különbség egy ilyen műsorral „megtisztelni” a pécsi egyetem jubileumát?

clip_image010

Persze a pozitív oldalát nézve ez igazán az egyetem produkciója volt, a Zeneművészeti Intézet révén! Talán csak egy részleg hiányzott, a Pécsi Egyetemi Zenekar, de az nagyon. Mert bár Orff remekül átültette a kétzongorás verzióra is művét, de azért a réz- és fafúvósok nagyon hiányoznak belőle, főleg a tisztán zenekari tételeknél, s a vonósok puha, lágy, vagy éppen fényes hangzó háttere is sokat segíthetett volna a Carmina burana teljességének kibontásában.clip_image012

Rátérve a produkcióra, annak legfőbb értékét a Dr. Lakner Tamás vezette Pécsi Egyetemi Kórusra épülő kórus adta, melyhez remekül csatlakozott a Kertész Attila vezette Pécsi Egyetemi Nőikar, a Dr. Lakner Tamás vezette Bartók Béla Férfikar és a Rózsa Bernadett vezette Bartók Béla Leánykar. Lakner Tamás mindkét változatában már nagyon sokszor vezényelte Orff remekét, így nem csoda, hogy egy nagyon jól összefogott, megfelelő hangsúlyokban és finomságokban gazdag, ugyanakkor igen erőteljes és hatásos produkciót hozott létre ezúttal is, mely a kiváló hangosítás révén is nagyszerű hangzásarányokat mutatott fel végig az előadás során.

clip_image014

Az énekes szólistákra térve, első helyen kell kiemelni a kiváló pécsi lírai bariton, a több műfajban is ismert Vivat Bacchus-tag operaénekes, és egyetemi óraadó tanár, Bognár Szabolcs egészen káprázatos vokális teljesítményét, melynek legfőbb erénye az volt, hogy rendkívül nehéz és széles hangfekvésű, falzettes énekléssel nehezített szólamát egy végig egységes, természetes énekeléssel valósította meg, mely a legtöbb, hangfaján belül is „szakosodott” baritonnak nagyon nagy kihívás, még a legnagyobbak között is, amint ezt hallhattuk már nemegyszer Pécsett. Brávó!clip_image016

Az egyetemi hallgató Farkas Alexandra is igazán szép és erőtől duzzadó hanggal oldotta meg igen nehéz – a Dulcissimában még a profiknál sem mindig tökéletes – koloratúr készséget is kívánó szólamát, s ha netán néha kicsit soknak is tűnhetett a vibrátó, a „rezegtetett hang” – főleg az In trutinában – ez mégsem lépte túl az ízlésesség határát. Az egyetlen, de annál nehezebb szólójában, a szintén egyetemi hallgató tenorista, Szegedi Benjamin, a korábban tőle hallottnál ezúttal sokkal tisztábban énekelte „hattyúdalát”, s hangjának „színészi játéka” is most illet a legtökéletesebben az énekelt szöveghez

A két korábbi egyetemista, jelenleg óraadó tanár és aktív énekes, zeneszerző, kóruskarnagy, Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián egészen kiváló, koncentrált zongorázással szolgálták és jelentették alapját a produkciónak, melyhez a Balogh Jenő, Gáspár Emese, Góth Tamás, Kugyelka Zsolt, Őri Eszter, Rózsafi Gergely alkotta ütős csapat is remek ritmikai összhanggal és változatos dinamikával csatlakozott. Összességében tehát egy nagyszerű előadást hallhattunk, melyet egy helyszíni felvétel révén most teljes egészében fel tudok idézni blogom Tisztelt Olvasóinak és „hallgatóinak”.

clip_image018

Másnap, szeptember 1-én a Pannon Filharmonikusok is a Pécsi Tudományegyetem 650 éves jubileumának szentelték a Pannon Filharmonikusok szokásos Pécs Város Napi ünnepi hangversenyüket. S ehhez a jól összeválasztott alkalomhoz ők is az egyetemes zenetörténet értékeit választották a pécsi és a magyar helyett. Bár, hogy igazságosak legyünk, előbbit legalább a két szólista képviselte. A Pécsett született és innét a Zeneakadémiára, majd világhírre jutott kiváló csellista, a pécsi egyetemen kurzusokat adó Várdai István és Pécsett diplomázó, világhírű Kossuth-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf ugyanis ezúttal a pécsi zenekarral adták elő Johannes Brahms Kettősversenyét, s ennek mintegy felvezetéseként hangzott el Brahms Akadémiai ünnepi nyitánya. Vélhetőleg a végén felhangzó diákhimnusz, a Gaudeamus igitur miatt stílszerű utalásként szánva a pécsi egyetemi jubileumra, miként Brahms is annak szánta ezt a zenés tréfát a Boroszlói Egyetem díszdoktorságának elnyerése alkalmából

clip_image020

Nos, a Brahms nyitány valóban azzal a felszabadult jókedvvel szólalt meg Bogányi Tibor pálcája alól a pécsi zenekar előadásában, amellyel azt szerzője megírta, s igazán egységes, erőteljes összjátékkal az egyes zenekari szólamok között, ami így évad elején igazán dicséretesnek volt mondható. A hangulatot mi most a Leonard Bernstein vezényelte Bécsi Filharmonikusokkal idézzük.

A koncert a zenekar részéről ugyanazon a magas színvonalon folytatódott Brahms Kettősversenyében, ahol előtte elkezdték, mert a pécsi zenekar, Bogányi Tibor rugalmasan alkalmazkodó vezényletével végig méltó kísérő partnere tudott lenni a két világklasszis szólistának, ami nem csekély ritmikai fegyelmet és precizitást és plasztikus hangzást igényelt a muzsikusoktól.

clip_image022

Természetesen a főszerep a szólistapárosnak, Baráti Kristófnak és Várdai Istvánnak jutott, akik immár csak nem egy évtizedes közös tapasztalataikra építve e versenyműben, egészen káprázatos, egymás legkisebb rezdülésére is rendkívüli érzékenységgel reagálva mutatták fel a kamaramuzsikálás minden szépségét, amellett, hogy ragyogó szólóteljesítménnyel is elvarázsolták a pécsi közönséget.

clip_image024

Baráti Kristóf ezúttal is nagyon érzékeny, finom hegedűhangjával és magával ragadó, erőteljes, tökéletes virtuozitásával mutatta fel világraszóló kvalitásait

clip_image026

Várdai István ugyanezeket az erényeket úgy tárta elénk, hogy egy rendkívüli gazdagságú, mégis elsősorban mély bensőségességű, mondhatni lélekig hatoló humanista hangvétellel muzsikált a mű szinte minden pillanatában. S ez az, ami minden tanulható tudás mellett, taníthatatlan, vagy a sok munka mellett is csak Istenáldotta művészeknek, tehetségeknek adatik meg. Akikért érdemes tanárrá, muzsikustárssá, karmesterré és közönséggé lenni.

clip_image028

Brahms csodálatos zenéjét, az általuk művészi mesterfokon előadott Händel Passacaglia Johan Halvorsen (1864-1935) zeneszerző-hegedűs által készített átiratának ragyogó előadásával egészítették ki, ráadásként.

clip_image030

Mi most egy 2011-es élő koncertfelvételről ajánljuk a hallottakat, Baráti Kristóf és Várdai István előadásában, akikkel akkor a Stephan D’Agostino vezényelte Rádiózenekar játszott együtt.

clip_image032

Romantikus évadnyitóként hirdette szeptember 7-i, Kodály Központbeli évadnyitó hangversenyét a Pannon Filharmonikusok piárja, mely csak a koncert második felére vonatkoztatva felelt meg ennek az ígéretnek, lévén, hogy akkor Bruckner 4. „Romantikus” szimfóniáját játszotta a Bogányi Tibor vezényelte pécsi zenekar, míg a koncert első felében Lajtha László In memoriam című 20. századi zenei jegyeket felmutató darabját, majd ősbemutatóként Tillai Aurél Reformáció kantátáját, melynek letisztult hangját inkább a neoklasszikus jelzővel illethetnénk.

clip_image034

A műsort az idei kettős jubileumú Kodály év jegyében, születésének 135., halálának 50. évfordulóján, Kodály Zoltán 50.genfi zsoltára nyitotta a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusa, akiket dr. Hoppál Péter karnagy, kultúráért felelős államtitkár vezényelt, ihletetten emelkedett előadást átadva a közönségnek.

clip_image036

Rátérve Lajtha László művére, az In memoriam(Emlékezésül) című darabot a szoros francai kötődéssel rendelkező Lajtha, 1940-41-ben írta, a 2. világháború első francia áldozatainak emlékére.

A kompozícióban a magyar népi siratók hangvételére ugyanúgy ráérezhetünk, akár olyan nagy gyászinduló-témákéra, mint amilyen Berlioz Gyász- és diadal-szimfóniájáé, vagy Liszt Hősi siratója és Bölcsőtől a sírig című szimfonikus költeményei, de Bartók Négy zenekari darabjának hatását is ott érezhetjük a kompozícióban éppúgy, mint Lajtha jól ismert franciás hangszerelési megoldásait és főként fafúvósokra építő dallamvezetését. A kompozíciót Pécsett az ezredfordulón a Lajtha műveit CD-világpremier sorozatként felvevő Pécsi Szimfonikusok adták elő Nicolás Pasquet vezényletével.

clip_image038

clip_image040

A mű mostani előadása méltó volt a két évtizeddel korábbihoz, sőt részletfinomságaiban talán felül is múlta, amit akár tulajdoníthatunk a zenekar fejlődésének is, de azért ez ennél többet is jelent, egy jó karmesteri irányt és igényességet. Ami talán a korábbi előadásból maradt meg erőteljesebbnek, az a mű drámai csúcspontra juttatása, annak íve, ami szintén karmesteri elgondolás és/vagy emberi habitus kérdése is. Összegészében így is egy kissé szokatlanul drámai és gyászos hangvételű évadnyitó mű, nagyon jó színvonalú előadását hallhattuk.

clip_image042

A Pécs Város Díszpolgára, a Kossuth-, Magyar Örökség- és Liszt-díjas, Érdemes Művész Tillai Aurél(1930) immár több egyházzenei művét mutatták be a Pannon Filharmonikusok, Bogányi Tibor vezényletével, így most Zsoltárkantátája és Te Deuma után, az idei „Reformáció 500”-as jubileumi évben a Reformáció-kantátát adták elő ősbemutatóként. A szövegében és zenéjében is Luther Márton által írt, és a protestánsok nagy közös énekeként számon tartott „Erős vár a mi Istenünk” (Ein feste Burg is unser Gott) kezdetű korált, két evangélikus korál (Adj békét a mi időnkben; Az Isten nékem erőm és bizodalmam) és egy református genfi zsoltár (Hogyha felindul az Isten) társaságában variációs- és háromepizódos rondóformában feldolgozó Reformáció-kantáta Tillai Aurél talán legnagyobb szabású, mégis klasszikusan letisztult hangvételű egyházzenei kompozíciója.

clip_image044

clip_image046

Az alapot természetesen most is a több mint félévszázados kóruskomponista múltból eredeztethetően sokszínű, talán leginkább neoklasszikusnak nevezhető hangzású kórusszövet jelentette, melyet nagyszerű, ihletetten precíz előadásban szólaltatott meg a Dobos László és Vass András vezette Pannon Filharmonikus Fesztiválkórus, akikhez Bretz Gábor személyében egy nemzetközi hírű, kiváló baritonszólista csatlakozott, s kórus és szólista „párbeszéde” igen érdekessé tette a vokális produkciót, mind zeneileg mind a szöveg mondanivalójának tolmácsolását illetően.

clip_image048

A Pannon Filharmonikusok zenekara, Bogányi Tibor vezényletével, ezúttal is magabiztos precizitással, ugyanakkor egységesen szép teljes zenekari és szólamhangzással, és kellő ihletettséggel voltak részesei az új mű bemutatásának, mellyel nemcsak a pécsi zenei élet, de a magyar egyházzenei is jelentős és fontos művel gazdagodott. A közönség méltán honorálta tapsaival a művet és szerzőjét.

clip_image050

Mi most helyszíni felvétel híján Tillai Aurél 2012-es Zsoltárkantátáját ajánljuk meghallgatásra.

clip_image052

Az évadnyitó koncert második felében aztán eljött a várva várt romantikus pillanat, ami szó szerint is értendő, hiszen Anton Bruckner 4. Esz-dúr, „Romantikus” szimfóniáját, a Londoni Filharmonikusok az „őseredeti verziót” megszólaltató, de a komponista életében méltán soha elő nem adott, a hibátlan előadás ellenére is csalódást keltő produkciója után nagyon várhattuk, hogy miként szólaltatják meg a mieink, a világon mindenütt játszott 1878/80-as változatában.

Nos, Bogányi Tibor ezúttal is egy egészen kiváló Bruckner produkciót tett le a Kodály Központ „asztalára”, pódiumára, akárcsak a korábbi, még ennél is nehezebb 8. szimfónia esetében.

A nyitótétel és az egész mű tempóválasztásai a karmestert dicsérik, miként az is, hogy megtalálta az arányt a hősi grandiozitás és a lélek bensőbb rezdüléseinek megszólaltatása között, melyben a remek rézfúvóskar mellett a fafúvósok és a vonóskar játéka nyújtotta a meghittség ihletett pillanatait, miként a vonósok voltak a „főszereplői” méltóságteljes lassú tételnek is.

clip_image054

A harmadik tétel, az úgynevezett „vadász sherzo” ezúttal ismét azzal a jóleső, kedves, kedélyes jovialitással szólt, mely ezt a tételt a mű legnépszerűbb részletévé teszi, ellentétben az ősváltozat sutaságával. Itt ismét a remek fa- és rézfúvós szólóknak lehettünk fültanúi – klarinét, fuvola, oboa, illetve az egész műben végig meghatározó ragyogó kürtszólónak, de a trombiták, harsonák is szépen szóltak.

clip_image056

De ami igazán magával ragadó volt, az az, hogy ezt ragyogó ritmikai precizitással és gazdagon fénylő hangzással valósították meg a Pannon Filharmonikusok, akik a mű fináléjában is ezzel az egész zenekart átható, hangzásvarázzsal kápráztatták el a közönséget. E remek produkció után immár bizton állíthatjuk, hogy Nicolás Pasquet után egy újabb kiváló Bruckner-karmestert kapott a pécsi zenekar és a közönség, Bogányi Tibor személyében.

clip_image058

Mi most a Rafael Kubelik vezényelte Bécsi filharmonikusok koncertfelvételével igyekszünk felidézni a hallottakat.

clip_image060

Sajnos ezt követően már csak egy koncertet tudtam meghallgatni szeptemberben, a hónap utolsó napján, 30-án a Kodály Központban megrendezett első Pannonicum bérleti hangversenyt, mely a Szláv kaleidoszkóp címet kapta, merthogy benne a Bogányi Tibor vezényelte Pannon Filharmonikusok Kabalevszkij Colas Breugnon nyitánya és Csajkovszkij Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája között, a zenekar idei rezidens művészével, Benjamin Schmid szólójával Csajkovszkij Hegedűversenyét és Dvorák f-moll románcát is előadták. Nos, a műsorválasztást akár jónak is tekinthetnénk, ha a kaleidoszkópban előforduló halványabb színeket is elfogadjuk, mint amilyen ezen a koncerten Dvorák egy vonósnégyes lassútételből átírt románca volt, de azért a drámai, majd diadalmas Csajkovszkij Hegedűverseny mellett ez igen vérszegény választás volt, s a második rész tragikusan küzdelmes Csajkovszkij kompozíciójának felvezetéseként is hasonló volt.

Mennyivel jobb lett volna, ha már ezt a korábban itt Pécsett Bartók hegedűversenyében bizonyított, kiváló osztrák hegedűst „futtatni” akarja a pécsi zenekar, ha a második részben Dvorák a-moll hegedűversenyére kérik fel, mely sokkal gazdagabb képe lett volna a cseh léleknek és muzsikának.

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Duna Szimfonikusok a ma már külföldön élő Zalay (ifjabb Szalai) Antallal épp ezt a két versenyművet adják elő november 17-én!)

clip_image062

clip_image064

clip_image066

No, de haladjunk sorban! Dmitrij Kabalevszkij (1904-1987) Romain Rolland (1866-1944) 1918-ban írt regénye nyomán, 1938-ban komponált operájának nyitánya tökéletesen visszaadja azt a francia életszeretetet és megelégedettséget, mely ennek a 17.századi vallásháborúk korában a nehézségeken diadalmaskodni tudó asztalos-fafaragó mesterembernek alapvető sajátja. Kabalevszkij eszköztára pedig tökéletesen megfelelt a kor szocialista-realista esztétikai követelményeinek, melyek a könnyedén „emészthető”, befogadható megoldásokat részesítette előnyben, s ehhez a régi korok légkörét rendkívül gazdag, színes hangszereléssel megjelenítő Kabalevszkij-zene tökéletes alapot adott, mindössze 5 percnyi terjedelmében is lehetőséget adva lendületes, életvidámságnak, csipetnyi lírának és egy kis pátosznak.

A Pannon Filharmonikusok érezhetően jó kedvvel mozogtak ebben a számukra ismeretlen, de könnyedén izgalmas zenei világban, melyben a zenekar minden szólama megkapta a minimális, de nagyon mutatós játszanivalót, melyben a ritmikai és szólamösszjáték precizitása is remek volt.

clip_image068

Mi most a New England Konzervatórium Filharmonikusainak Andrew Litton vezényelte 2012-es koncertfelvételét ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.

clip_image070

clip_image072

clip_image074

Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye a hangszer irodalmának egyik legnépszerűbb kompozíciója, nem utolsó sorban azért a sokszínűségért, érzelmi és dinamikai áradásért, mely a mű szélső tételeit és egészét áthatja. Az első tétel szinte szimfónia nyitótételnek is beillő méretével és melankolikusból drámaiba forduló, majd diadalmaskodni tudó formai építkezésével és ehhez tökéletesen illő virtuozitásával napjainkban egyre gyakrabban váltja ki az önkéntelen beletapsolást, néha még a rutinosabb koncertközönségből is, amiről egy-egy londoni Promenád-koncert mellett immár a pécsi zenei élet is bizonysággal szolgál. A mostani alkalom előtt legutóbb a Pécsi Nemzeti Színházban adott 2009-es koncert érdemel feltétlen kiemelést, amikor is David Ojsztrah egyik utolsó tanítványa, a cseh Václáv Hudecek adta elő Csajkovszkij remekét, hogy méltán váltotta ki már az első tétel is a vastapsot, melyet a művész azzal a humoros szerénységgel köszönt meg, hogy, hogy „akkor most ráadásként eljátszom a még hátralévő két tételt.”

clip_image076

Nos, Benjamin Schmid Csajkovszkij interpretációjából épp ez az oroszos eltökéltséget tükröző drámai, harcias mentalitás és hozzáállás hiányzott, de amit helyette kaptunk az sem volt akármi, ugyanis egy egészen tökéletes korai romantikus, vagy az olasz operák bel canto zenei világát idéző, varázslatos hangú, tüneményes dalolást hallhattunk Schmid hegedűjétől, mely méltó volt az 1718-ból származó Stradivariushoz. Úgyhogy hihetetlen élményben lehetett része azoknak aki egy tökéletesen tiszta, daloló hegedűjátékkal megelégedtek, de akik ennél többre vágytak volna, mondjuk Csajkovszkij teljesebb szláv lelkének felmutatására, azokban hiányérzetet hagyhatott a produkció.

Hogy azért nem lehet mindent a „hangszerre fogni”, azaz, hogy Stradivarin is lehet erőteljesebben játszani, arra legyen elég példaként David Ojsztrahot említeni, aki 1937-ben, I. Erzsébet belga anyakirálynétól kapott ajándékba egy Stradivarit és ezen ismerhetjük, drámai effektusokban is gazdag, mégis szépen éneklő hegedűjátékát.

clip_image078

A Pannon Filharmonikusok Bogányi Tibor vezetésével kellően megadták azt a drámai, hősi és életerőtől duzzadó zenekari „hátteret”, amellyel élve akár Benjamin Schmid is felmutathatta volna Csajkovszkijnak ezt az arcát is.

clip_image080

Mi most először, hogy fogalmunk legyen Benjamin Schmid varázslatos hegedüléséről Mendelssohn e-moll hegedűversenyét ajánljuk meghallgatásra-tekintésre előadásában, a közreműködő Spanyol Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Carlos Kalmár vezényli.

Ezután a 20 éves Václáv Hudecek szólójával hallhatjuk Csajkovszkij versenyművének fináléját, világhírű mentora, David Ojsztrah vezényletével a Cseh Filharmonikusok élén, majd egy jóval későbbi felvételen a teljes versenyművet is előadja Hudecek, a Gianluigi Gelmetti vezényelte Stuttgarti Rádiózenekar kíséretével.

A koncert második felének nyitószámáról már szóltam röviden, most csak azt tudom mondani, hogy kifejezetten sajnáltam, hogy felvezetésül mindössze erre a hegedűs kvalitásainak minimumára redukálható műre, Dvorák f-moll románcára volt kárhoztatva Benjamin Schmid, aki Csajkovszkij versenyművében legalább azzal elkápráztathatta az elfogulatlanabb és nyitottabb közönségréteget, hogy a hegedűverseny megkívánta rendkívüli virtuozitást ilyen kristálytiszta, szép „bel cantós” hangon is meg tudta valósítani, amire most nem nyílt módja, lévén egyszerűbb a matéria.

clip_image082

A koncert hivatalos zárószáma Csajkovszkij Francesca da Rimini című, egy 1876-os bayreuthi látogatása alkalmával, Dante Isteni színjátékának örök légbeli táncra ítéltetett szerelmespárjáról írott szimfonikus fantáziája volt, mely amellett, hogy Wagner és Liszt hangszerelésével vetekvő drámaiságú és gazdagságú volt, jól kivehetően a liszti szimfonikus költemények zenei építkezésének és világának nyomán haladt, így ezzel együtt rendkívül gazdag tárházát kínálta fel az orosz, vagy ha úgy tetszik szláv romantikus zenei lélekábrázolásnak.

clip_image084

Nos, a Bogányi Tibor vezette Pannon Filharmonikusok ebből a hallatlanul gazdag érzelmi skálából nagyon sokat felmutattak a pécsi közönségnek, kezdve a vonósok (szél) viharábrázolásának

jól kimunkált hangzásától, a fafúvósok, majd a rézfúvósok által csúcspontig vezetett drámai kitöréseiig, de az elemek tombolása mellett az emberi érzelmi áradás is megfelelő volt, ha néha lehetett is volna egy csipetnyivel még jobban szélsőséges, főként a csúcsponti kitöréseknél. Összességében egy nagy formátumú, kiváló előadást hallhattunk, mely sok tekintetben kárpótolt a koncert egyéb hiányosságaiért. A hálás közönség tapsait egy Ki nyer ma? rejtvényként újra eljátszott Kabalevszkij nyitány ráadással köszönte meg a pécsi zenekar.

Mi most a Gustavo Dudamel vezette Simon Bolivar Zenekar koncertfelvételével idézzük fel az átélt élményeket és hangulatot.

Fotók: Bublik Róbert és internet

Kovács Attila

Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s