MÁV-os Kocsis, Takács–Nagy varázs, Pannonos Apák könyve és Urános szólistaparádé

clip_image002[8]

Az április végi, május eleji pécsi koncertek sorában hármat gyűjtöttem egy csokorba: a MÁV Szimfonikusok Takács-Nagy Gábor vezényelte katartikus Rachmanyinov-Mozart-Dvořák estjét, melyet Kocsis Zoltán zongorázása aranyozott be, a Pannon Filharmonikusok május 7-i Apák könyve estjét és a Pécsi Ércbányász Koncert Fúvószenekar május 8-i Szólistaparádéját, melyek mind-mind igen magas színvonalú, könnyed, mégis elgondolkodtatva is élményt keltő szórakozást jelentettek a pécsi közönségnek.

clip_image004[8]

A Filharmónia Mester-bérletének zárásaként a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar lépett közönség elé a Kodály Központ pódiumán április 29-én, amikor a zenekar egyik kiváló korábbi karmestere, a Budapesti Fesztiválzenekar élén Pécsett is már több felejthetetlen élményt jelentő koncertet vezénylő, Takács-Nagy Gábor vezényletével ismét bebizonyították, hogy akárcsak 2011-ben Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével, nagy formátumú karmesterrel élükön nemzetközileg is kimagasló produkcióra képesek.

clip_image006[8]

A koncert nyitányaként Szergej Rachmanyinov (1873-1943) Vocalise című mára már örökzölddé lett lírai sláger-darabját adták elő a zeneszerző saját átiratában, a mű hiteles előadásához szükséges és kellő érzékenységgel és finomsággal, mely főleg a hegedűsök játékát hatotta át. Az eredetileg tervezett programban itt Rachmanyinov 2. zongoraversenyének előadása következett volna, ezt azonban a szólista, Kocsis Zoltán kérésére Mozart G-dúr zongoraversenyére cserélték le.

Magam előzetesen dohogtam egy kicsit, hogy a Mozart-csere után miért kellett megmaradnia a Rachmanyinov Vocalise-nek, miért nem egy inkább ideillő Mozart nyitányt hallottunk, maga a mű előadása meggyőzött, hogy kár lett volna kihagyni ezt a lírai felvezetést.

Kocsis Zoltán Mozart G-dúr zongoraversenyében azzal lepett meg, s talán a teljes pécsi közönséget is, hogy Mozartnál nála is csak nagyon ritkán hallható, leheletfinom tempó lassításokat és gyorsításokat tartalmazó agogikai játékkal tudott a sokkal megszokottabb Mozart-képhez közelíteni, mely így nemcsak tökéletesen kereknek, de szerethetően emberinek és esendőnek is tudott hatni.

clip_image008[8]

Ugyanakkor valami önfeledt könnyedség is áthatotta játékát, melyhez a MÁV Szimfonikusok – hála Takács-Nagy Gábor Pécsett már többször megcsodált kísérő karmesteri rugalmasságának – nagyszerű partnerként csatlakozott, úgyhogy a fináléban már igazi örömzenélésnek lehetett fültanúja a pécsi közönség, mely nemcsak világsztár zongoristánkat, Kocsis Zoltánt ünnepelte, hanem a vele tökéletesen együttműködő zenekart és nagyszerű karmesterét is. Mi most az ifjú Kocsis egyik korai, a Prágai Virtuózokkal rögzített Mozart-A-dúr zongoraverseny felvételét ajánljuk meghallgatásra-tekintésre.

A koncert második felében tovább folytatódott ez a felszabadult zenélés a MÁV Szimfonikusokkal, akik Takács–Nagy Gábor vezényletével Antonin Dvořák (1841-1904) 1889-ben, a világhírű 9. Újvilág szimfónia előtt 3 évvel komponált, 8. G-dúr szimfóniát adták elő, mégpedig olyan a mű tételeinek és karaktereinek legalapvetőbb vonásait hihetetlen erőteljességgel hangsúlyozó előadásban, mely bár szinte legtöbbször „sajátja” a MÁV Szimfonikusoknak – gondoljunk csak arra a Csajkovszkij 5. szimfónia előadásra, amikor szinte „szétfújták a házat” a Kodály Központban – de ezúttal jól érezhetően Takács–Nagy Gábor már máskor is megcsodált mérhetetlen muzikalitása hozta ki belőlük azt a pluszt, ami ezt az előadást is a nemzetközi mércével mérve is nagy előadások közé emelte.

clip_image010[8]

S talán nem tévedünk, ha úgy érezzük, hogy a ragyogó fa- és rézfúvós teljesítmények mellett ezúttal a vonóskar, s közülük is kiemelten a hegedű játékát éreztük sokkal egységesebbnek és ugyanakkor finomabbnak is, mint más alkalommal korábbi pécsi koncertjeiken, de hát nyilván saját hegedűs múltjából eredeztethető tapasztalatait is maximálisan megosztotta kollégáival Takács–Nagy Gábor. Mi most a Herbert von Karajan vezényelte Bécsi Filharmonikusok koncertfelvételéről ajánljuk Tisztelt Olvasóink figyelmébe Dvořák remekét.

A koncert zárásaként egy rendkívül ízléses zenetörténeti ráadást kaphattunk a MÁV Szimfonikusoktól, Takács–Nagy Gábor jóvoltából ugyanis a Dvořák szimfóniával egy időben, 1889-ben komponált Mascagni Parasztbecsület Intermezzója bizonyította újfent a MÁV Szimfonikusok vonósainak és őket igazán jól inspiráló karmesterüknek rendkívüli érzékenységét.

A 2014 novemberi Radnóti Miklós-naphoz hasonlóan egy tematikus nappal, pontosabban délutánnal jelentkeztek a Kodály Központban május 7-én a Pannon Filharmonikusok, akik Vámos Miklós Apák könyve című regénye köré fűztek fel egy programot. Délután 2-től Dustin Hoffmann és Meryl Streep 5 Oscar-díjjal kitüntetett Kramer kontra Kramer című filmjét vetítették, majd 4.órától Schweier Rita moderálásával egy sokszínűen érdekes beszélgetést hallhattak ismert pécsi apákkal és az ő gyermekeikkel, Pinczehelyi Sándor és Pinczehelyi András képzőművészekkel, Prof. dr. Szabó István szülész-nőgyógyásszal és Prof. ifj. dr. Szabó István ortopéd sebész, egyetemi magántanárral, valamint Dr. Zeller Gyula közgazdásszal és Dr. Zeller Judit jogásszal, melyhez a muzsikát a Pannon Filharmonikusok két apa-fia viszonyban álló muzsikusa, Murin Jaroszlav brácsás és Murin Roman oboista szolgáltatta.

clip_image012[8]

Este 6-tól kezdődött a másik prózai fő attrakció, Vámos Miklós az apák könyve kapcsán és ürügyén megtartott kvíz-szerű beszélgetése és előadása a pécsi közönségnek, melyben a fő vonulatot az ő Pécshez való kötődése jelentette, melyhez az egyik inspirációt az író Pécsett történt „fogantatása” adta, s mely által a pécsi közönség egy szinte helytörténeti mélységű és értékű kutatás részesévé lehetett Vámos Miklós Pécs iránti érdeklődése által.

clip_image014[8]

Ezután következett este 7-től maga a koncert, melyen Gerendrás Péter 2005-ben Vámos Miklós Apák könyve című családregénye nyomán és ihletésére készült, kortárs költők verseire komponált dalainak Fekete–Kovács Kornél által szimfonikus zenekari kísérettel ellátott változatát hallhatta a pécsi közönség, az énekes-gitáros Gerendás Péter, a trombitás Fekete–Kovács Kornél és a Kovács László karmester által vezényelt Pannon Filharmonikusok előadásában. A 2005-ös lemez és a mostani előadás különlegességét az adta, hogy egytől-egyig kiváló kortárs költők apákhoz, illetve az apai múlthoz és örökséghez fűződő versei hallhatóak a programban, Bereményi Géza, Bródy János, Faludy György, Fodor Ákos, Karafiáth Orsolya, vagy a Gerendás Péter dalainál gyakori szövegíró és jó barát, Fekete György, hogy csak néhányat említsünk a dalszövegírók közül.

Magára az előadásra térve az volt a legmeglepőbb, hogy az apákhoz való eléggé sokszínű és néha ambivalens viszony és az azt tükröző versszöveg ellenére mennyire egységes és érzékenyen finom volt a megzenésítések stílusa. S itt most nemcsak a Fekete–Kovács Kornél-féle a korábbi crossover hangszereléseknél kissé lágyabb, puhább hangzású hangszerelésre gondolok, de a Gerendás Péter által írott zenékre is.

clip_image016[8]

Félre értés ne essék, Gerendás Péter egyike a legkiválóbb mai dalszerzőknek és gitáros-énekes előadóknak, amit eddigi pécsi fellépésein is igazolt, legyen lég talán a Szélkiáltóval közös koncertre utalni, ahol a mostanihoz képest sokkal gazdagabb szerzői és előadói erényeket mutatott fel.

clip_image018[8]

Most azonban egy kicsit az az érzése volt az embernek, hogy kissé talán túlságosan is egységes és egysíkú lett a megzenésített versek hangzásvilága. Az is igaz, hogy volt, amikor pont emiatt kapott, a viszonylag keményebb szöveg ellenére is lágyabb zene kontrasztja egy újabb jelentéstartományt. Mégis, egy kicsit „karcosabb” zenei közeg, vagy annak váltogatása a bensőségesebb hangvétellel, kissé izgalmasabbá tehette volna az így „csak” szép és jó koncertet. Melyben azonban így is egy az apához való meghitt viszonyon túl is tényleg nagyon jó embert és énekes-gitáros dalszerzőt ismerhettünk meg Gerendás Péter személyében, aki tényleg megérdemelte, hogy dalai megkapják a szívvel-lélekkel játszó pécsi zenekartól az őt megillető klasszikus zenei kíséretet, melyet Kovács László érzékenyen finom precizitással fogott össze és Fekete–Kovács Kornél ideillően pasztelles trombitálással egészített ki, a kisegyüttesben pedig Pengő Csaba bőgőzött, Gerendás Dani dobolt.

clip_image020[8]

Mi most az eredeti lemez egyetlen legálisan fellelhető youtube linkjét, Karafiáth Orsolya Az utolsó nyaralás apámmal című versmegzenésítését ajánljuk Gerendás Péter lemezéről.

clip_image022[8]

A jövőre 60 éves jubileumát ünneplő Pécsi Ércbányász Koncert–Fúvószenekart idén épp 25 éve vezető Szabó Ferenc már eddig is klasszikus komoly és könnyűzenei, dzsessz és filmzenei örökzöldek és mai slágerek sorának fúvószenekari átültetésével kápráztatta el a fúvósmuzsikát kedvelő pécsi közönséget. Nem volt ez másképp most sem, amikor május 8-án este 6-tól a kertvárosi ANK Színháztermében hallhatott egy rendhagyó koncertet a közönség, merthogy a koncert műsorát Szólistaparádéként hirdették meg, s egy könnyűzenei örökzöldet ott a közönség jelenlétében tanult be a zenekar. A koncert „nyitánya” a cseh-monarchikus fúvószenei stílus legnagyobb mestere, Julius Fučik (1872-1916) híres cirkuszi zenéje, A gladiátorok bevonulása, mely nem csak a „szólista-gladiátorok” méltó felvezetését, de az „urán zenekar” kellő bemelegítését is remekül szolgálta.

Az első porondra lépő „gladiátor” Solymosi Péter, a Pannon Filharmonikusok szólamvezető trombitaművésze volt, aki Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjének bosszúáriáját játszotta piccolo trombitán, lehengerlő magabiztossággal és virtuozitással, merthogy nemcsak koloratúr-szopránoknak, de trombitásoknak is komoly kihívás ez a bravúrária, szóval hogy stílszerűek legyünk, saját teljesítményét illetően egy csöpp bosszúságra sem volt oka Solymosi Péternek.

clip_image024[8]

Mi most a mintaadó példakép, Maurice André felvételéről ajánljuk az átirat meghallgatását.

Jól építkező kontraszthatással folytatódott a műsor, hiszen Bach-Gounod Ave Mariáját a Pécsi Ércbányász Koncert–Fúvószenekar titkára, Gida Attila megkapóan szép tenorkürt szólójával hallhattuk, a Mozart-műbeli bravúros kíséret után plasztikusan játszó urán zenekar kíséretében.

clip_image026[8]

A koncert első felének hátralévő részében három Astor Piazzolla (1921-1992) tangót hallhattunk. Az első kettő A tangó története című ciklus első két darabja: „1900, Bordély” és 1930, Café” címmel.

clip_image028[8]

A bordélybeli karakterdarab rendkívül virtuóz és hatásos szaxofonszólóját Szendrői Zsuzsanna, a kiváló doktorandusz pécsi szaxofonos hölgy játszotta, aki a PTE Zsolnay Vilmos Fúvószenekarral előadott André Waignein Szaxofonrapszódia után egy másik kortárs stílusban is felmutatta a hangszerén való felsőfokú jártasságát. Mi most a szaxofon-kvartett átiratot ajánljuk.

A kávéházba pedig a Pannon Filharmonikusoktól „kölcsönzött” harsonaművész, Kiss Szabolcs stílusosan „szoft dzsesszes” tenorkürtszólójával érkeztünk el, míg a koncert első felét az egyik legnépszerűbb Piazzolla-darab, a Liber – azaz Szabad – tangó zárta.

clip_image030[8]

A szünet után elsőként a napjainkra egyik legnagyobb Sosztakovics slágerré lett 2. keringőt hallottuk a 2. jazz szvitből, s akárcsak a Liber tangóban itt is hallhattunk két külön a műsorlapon nem jelzett remek szólót a zenekarból, a Piazzolla műben Ritter János klarinétostól, a Sosztakovicsban pedig Hajnalné Idei Ditte szaxofonostól és Plecskó László harsonástól.

clip_image032[8] clip_image034[8]

A következő gladiátor ismét egy hölgy volt, a fuvolás Vörös Ildikó, aki (nem Bill) Clinton: Polka du salon (Szalonpolkáját) adta elő, mely után a következő fellépő, Zseni Nándor, a Pannon Filharmonikusok Örökös Tag fagottművésze volt, aki a tévé-maci zenéjét adta elő, mely Pécsi József „Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarában” című remek karakterdarabjából „vétetett”.

clip_image036[8] clip_image038[8]

Azt talán érdemes megjegyezni, hogy Pécsi (született Prychistál) József (1874-1958) zeneszerző és fúvószenekari karnagy, ez utóbbi minőségében jelentős szerepet játszott a pécsi zenei életben is: 1914-1922 között a pécsi 6. számú honvéd gyalogezred zenekarának karmestere, aki a szimfonikus zenekari feladatokat ellátó Zenekedvelők Egyesületének Zenekarát is vezette és saját honvéd zenekarával kiegészítette az I. világháború évei alatt a katonai szolgáltra történő behívások miatt megfogyatkozó zenekarnál. Ilyen minőségében mutatta be többek között Zádor Jenő (1894-1977) 1916-ban komponált „Ifjúság” című szimfóniáját is. Visszatérve a koncertre Pécsi József remek tv-macis zenéjének ragyogó előadása megérdemelt nagy sikert aratott.

A tv-macis Dörmögő Dömötör után „A két pinty” következett a szólista-művek sorában, s a két szépséges kismadár megszemélyesítői az ezúttal piccolo fuvolán játszó Vörös Ildikó és a Pannon Filharmonikusok fuvolás-piccolós művésze, Codeluppi-Szabó Gabriella voltak, remek dalolással.

clip_image040[8]

Az urán zenekar szólistaparádéjának „finalistái” az együttes állandó harsonás vendégszólistái, a Pannon Filharmonikusok kiválóságai, Plecskó László, Kiss Szabolcs és Csernik János voltak, akik a Posaunen express (Harsona-expressz) előadásában nemcsak az expressz sebességet, de a stílszerű és hangulatos virtuozitást is tökéletesen abszolválták.

clip_image042[8]

A szólistaparádé után következett a koncert egyik különlegessége, a Pécsi Ércbányász Koncert–Fúvószenekar ugyanis Szabó Ferenc élő betanítása után adta elő az általa fúvószenekarra meghangszerelt Koltay Gergely-filmzene, ai idén épp 20 éves Honfoglalás nagy slágerét, a Demjén Ferenc által sikerre vitt „Kell még egy szó” című örökzölddé lett melódiát.

clip_image044[8]

A Pécsi Ércbányász Koncert–Fúvószenekar koncertjét mintegy keretes egységbe foglalva egy másik Julis Fučik örökzöld zárta keretbe, a Kinizsi induló, melyet nemcsak a cseh és magyar, de a közös monarchikus tradícióknak is remek példájaként gyakrabban játszhatnának fúvószenekaraink.

clip_image046[9]

Fotók: Kalmár Lajos, Bublik Róbert és internet

Kovács Attila
Amtmann Prosper és Bartók Béla Emlék-díjas zenei szerkesztő

Reklámok

Egy hozzászólás Új írása

  1. valaczkai erzsébet szerint:

    Gratulálok!

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s